Eddig nem volt energiám, hogy leírjam. Még mindig nem voltam szabadságon és még végig kell gányolnom a jövő hetet. Csodálatos napunk volt a kolléganőmmel szerdán. Lévén műtétes nap, (melyik nem az????) Jöttek jöttek. Ami még oké is volt, de majdnem 8 kor jött az adjunktus és utána vizitelt. Éééés nyakunkba szakadt a betegfelvétel a laborok a branülök a katéterezés  a reggeli osztás a cukormérés a vizsgálatokra küldés a műtéti előkészítés. Minden kettőnknek.  Az őrző szaladt a saját munkámat nem tudtam csinálni akkor én voltam elcsúszva, betegek nyűgösek rohadt meleg mert nyitva az ablak, aztán oroszlánszag mert be lett csukva. Mikor végre lógó nyelvvel leültem dokumentálni se szó se beszéd, tolnak be egy 90 éves mamát, akut has! De jó, hogy találkoztunk. A kezelős referál, a mama zavart, nagyothall, szájról tud olvasni. Na az enyémről tuti nem  fog duruzsolom. Leteszik elhelyezzük rendbe tesszük és ha gyorsan odébb nem ugrok, lehány! Na a kolléganők gyorsan ledugják a szondát, infúzió beköt, Pfúúúú! Közben megjönnek a laboreredmények, az egyik néni vérképe igen szar. De mindenki műtőben van , majd ha kijönnek megtrafózzuk.  A másik szobából meg ki kellene tenni az egyik embört az osztályra, de nem érek rá, mert az osztályos nővérnek segítek. Idő közben a 90 éves mama felélénkült az infúziótól és már szedné ki a branült! Hopika! Végtagi elvezetés a bal kezére. Nagyvizííííít! Közben sorban hozzák ki a friss operáltakat. Kevesek vagyunk ketten! A mami a szabad kezével már a szondát huzkodja!!! Naneeee!!! Végtagi elvezetés a másik kezére is!! Izzadok, mint kurva gyónáskor!!!  Közben megjön a trafó is, még szerencse, hogy az adjunktus szereti megcsinálni saját kezűleg a vércsoport meghatározást! Na melegítsük!  Közben az altatott mamika is felébred fáj neki, kajabál artikulátlanul. Fájdalomcsillapító be!!!  Délután 2! Még nem fejeztem be a dokumentációt, nem adtam be az antibiotikumokat, és nem csináltam infúziókat másnapra!!!! Naera! Most SZELEKTÁLJ!!!  Fogott a tollam! A trafós nénike panaszkodik, hogy rohadtul melege van! Nekem is drágám! De hű meg ha meg izé. Kipirult az tény. De valahogy a második palack vér besuttyant neki. Na meg  a vénás tápszer is zubog neki??? Fölcsavarta volna???  Lehet, mert én nem nyúltam hozzá. Mesterien fel tudják gyorsítani az infúziót!  Aztán csodálkoznak, ha rosszul vannak! Ahol e! 170 es vérnyomás, 17 es vércukor!!! Mert a tápszer tele van cukorral! Tápszer leállít, inzulin, Cordaflex, vizes ruha, jég. Oxigén. Közben az adjunktus rászól valakire aztán ordít a műtősnek meg nekünk.  A kedves friss operált úgy gondolta, hogy melege van és ő felül. Csak nem számolt vele, hogy dobni fog a feje. Lezuhelt az ágyról. Az orvos szeme láttára. 3 perccel azelőtt volt nála a kolléganőm. Ez már olyan 4 óra magasságában volt. Bácsika vérfürdőt rendezett a drén kiszakadt a sebből vérzett meg ilyesmi. Na akkor rögtön labor vérrezerv infúzió Beriplex, puff vissza a műtőbe. 

Jobban van mami? Jobban. Vérnyomás?? 150. Na jóvan!!! 

Ági itt hagyta a cigijét. Kivettem egy szálat belőle. Ilyen kis vékony ízesített végű cigije van. Nem a tekert kapadohány. Mondom a kolléganőmnek, gyere ki! Kimentünk. A cigis takarítónők csak néztek, mi bajom van. Mert én nem dohányzom. Ha már dohányzom, akkor igen szar napom van. Mondják is hogy ajjaj Pityu rágyújtott! 

Akkor már tudják, hogy komoly dolog van, mert nem szoktam nyavalyogni.

Műszak végére olyan voltam , mint a mosott szar. Nem volt agyam, úgy éreztem magam, mint a fonnyadt mazsola, és büdös is voltam a 66 szori leizzadástól.  Messiások voltak az éjszakások!!! 

Megérdemeltem egy két gombócos fagyit este!! Remélem hét végén kipihenem. Holnap fellépés. Már ha.....

Vasárnap strandolunk. Hétfőn meg kezdődik a gánya. 37 fokban. De utolsó hét!! Hétfőn  már kiírhatom az Ó betűt a vakációból. 19 től szabi!!! Azon a héten nem tudok blogolni. 

Az idén egyetlen fellépésünk volt még. Azon sem voltam ott, mert dolgoztam.

Minden Augusztusban megrendezik a Körös-Toroki napokat. Fel szoktunk lépni.Hm! 4 éve ott adtam elő először a szólómat. De jó is volt!!! 

Szóval most is meg lettünk hívva fellépni vasárnap. Gyakoroltunk ezerrel, örültem, hogy végre közönség előtt leszünk. Kis kikapcs. Erre vasárnap délután beborult. Rondán. Írják a csongrádiak, hogy náluk szakad. Jóvan, hát délután 5 kor van fellépés, addigra majdcsak eláll. 15.20 kor elkezdtem készülődni. Éppen felkentem a vakolatot a pofámra, filóztam, hogy süssem vagy vasaljam a hajamat aztán úgy döntöttem, semmit nem csinálok vele. Erre jön a telón egy pittyenés amitől egy világ omlott össze bennem! Lefújták a fellépést!!! Amiatt a 3 szem eső miatt!!!! A szervező ráírt Anyánkra 15.40-kor: Itt esik. MI legyen? Azt írja vissza ez a Jóasszony, akkor nem megyünk!!! Nehogy baj legyen!!!! 

Na igen, pár éve 2 nőbe belecsapott a villám. 

De délután 4 kor már ragyogott a nap!!!!!! Akkor kellett volna indulni! Írták ott ketten, hogy nem is baj, mert fája feje és fexik, a másik meg bezabált. Nem akartam elhinni, hogy nem megyünk. 

Nagyon mérges lettem!!! Jelzem mire a fellépésünk lett volna, akkorra gyönyörű idő lett. Én nem  tudom miért kellett ezt ilyen gyorsan lemondni??? Van ebbe olyan, hogy a naccsasszonynak ne volt kedve.Szerintem. De én akkor is úgy felhúztam magam, hogy azt sem tudtam merre szaladgáljak. 

Lementem, hogy majd fagyizok. 100an álltak sorba.  Fölkaptam magam, föl a bringára, ki a temetőbe. Hogy majd jól kipanaszkodom bőgöm magam. Hát az sem jött össze. Na vissza a fagyishoz, de klotyóra is mennem kellene. DE megint 100 an álltak sorba! Hazajöttem, megfogtam az ágyamat és becühöltem középre. Bevettem a bogyómat és filmeztem. Este 9 kor nekem jött, hogy én nem akarok úgy aludni, ahogy van az ágyam. Én állat, gyorsan visszapakoltam a fal mellé. Hüjjjjjje Bubci!!!

Már előre félek. Most szombaton megint fellépés. De most színpadon. Kíváncsi vagyok elmegyünk e, vagy megint indulás előtt fél órával fújják le. 35 fok lesz!!! Aztán már csak a Lecsófesztivál marad. Azt már nem meri lemonda

ni az egyszer biztos. Mert Szentes előtt be kell dobni a cuccot!!!

Azért sem adok táncbérletre valót!!!

Azé kár, hogy ez a babona nem illik rám, mert már olyan gazdag lennék, hogy ihaj!

Dolgozgattunk ma szép csendesen, nem volt nagy hajtás, lévén, hogy csak ügyelet volt. Ilyenkor csak ketten vagyunk nővérek, meg az ügyeletes orvos, meg az ügyeletes műtős, meg az ügyeletes takarítónő. 

Már éppen az ebédet készültem kosztani, mikor gyanús lett valami. Bemegyek a szeptikusba, na hölgyek, ki kér pelenkacserét, bigyóürítést???  Senki. Akkor mi ez a ... ??? Na mindegy osztom az ebédet odaérek a férfi tusolóhoz, papa prömier plánban ül a klotyón . Itt van a kutya elásva! Tusolóban potty potty, folyosón potty potty őrzőben naaaagy potty!!!! Jesszum pepi! Pont a szoba közepin!  Na kesztyű papírtörlő, potty felszedve a szobából. Papa bejön, A hálóing a háta közepéig csupa cuccos! Várjon mán! Kesztyű Bade Vipes, vigyázz nehogy még a haja is ! Hajaismilyen... 

Icukaaaaaaa!!!!! Légysziiiii van egy kis barna riadó a tusolóban. Icuka néz, aztán nagyon röhög, veszi a vödröt pamacsot és eltünteti a dolgot. Szellőztessünk!!!!!

Na azt sem a kutya szarja! Régi mondás ez!

Vagy úriasszony. Mindegy. 

Az Én felmenőim nagy természetek. Örököltem belőle sajnos, de engem megbüntetett a Jóisten érte és már megváltoztam. 

Fater szemében nem ember az aki nem dúrja a fődet, nem gányol. 

Dani fiam Hála a Jó istennek hosszú idő után Befutott. Irodában dolgozik. Rendszergazda!!! A céges információs rendszer gazdija. Rém büszke vagyok rá!!! Sajnos Örökölt tőlem némi kishitűséget és még szorong a meló miatt.

Így volt ez mikor Orvosírnok lett is. Kellett egy jó fél év, hogy magabiztos legyen. Nagyon hasznára vált az írnokság, mer így áthívták az Informatikai osztályra. 

És amit ebből az egészből ki akarok hámozni az az, hogy az én fateromnak volt ma reggel egy beszólása. 

Úriember lett a gyerekből!!!! Csak a csokornyakkendő hiányzik róla! 

Anyád!!! 

Mikor munkanélküli volt, akkor egy senki volt a gyerekem az ő szemében.

Most, hogy végre normális munkája van, most meg gúnyolódik. Mert nem trógerol a gyerek, hanem irodában dolgozik.

Én nagyon büszke vagyok rá!! 

Egyszer nem vót világos???? Hogy Netről tilos kontaktlencsét rendelni???? He? Nem tudom mivel vagyok előrébb, hogy 2000 rongyot spórolni akartam, de mégis meg kellett rendelni az Optikában az eredetit.

Mert hüjjjje vagyok.

Kipróbáltam egy másik fajta lencsét, mint amit eddig használtam.  Rendeltem a netről. Persze nem láttam vele, csak távolra. Telefont monitort akármit csak plusz olvasószemüveggel. Nosza, próbáljuk meg, a multifokálist is megrendelni, hátha a három évvel ezelőtti fiaskó csak véletlen volt. 

Egy frászt volt! Eltelt 3-4 nap és elkezdte marni a szememet. 3 hét alatt elhasználtam mint  a hármat. Mindegyik szar volt, mert begyulladt a szemem tőle! 3 nap után. Hiába kerestem benne a CIBA logót, persze nem volt benne. Na vettem egy nagy levegőt, és mert amúgy is a családtól kontaktlencsére valót kértem szülinapomra csak galád módon eldugtam, hogy majd inkább utazok belőle, kénytelen voltam bemenni az Optikába és normális lencsét venni. 2 szemem van! Az utazásra meg majd összehangyászom újra. Látni köll! Vettem egy normális napszemüeget is, ami UV szűrős. Egyre érzékenyebb a szemem. Nem bírja a napot. A Kínais napszemcsim meg inkább begyűjti a szemembe a napfényt és úgy érzem kiég a retinám.

Az új lencsémben benne van a logó. Úgyhogy ezzel bírni kell.

Megküzdök még azzal, hogy hogyan is írjak új blogot, mármint , hogy mire is kattintsak az oldalamon, hogy írni tudjak. De be szokott jönni.

Mostanában inkább 3D ben voltam.  Hét végén meló, most volt 3 szabadnapom. Meg kellett látogatnom az "Öreg barátnőmet, a Fatert, és mivel holnap Anna nap, és én dolgozom, az Anyukámat is ma látogattam meg. Vittem neki egy szép Orchideát. Volt ebben a 3 napban minden. Pakolás ( bútortaszigatás) takarítás, strand, pihenés . Makramé. (by Moon) 

Próbálom a mindennapokat könnyűvé és széppé tenni magamnak. 

Mert időzített bombán ülök a családommal. A lakást amit bérlünk el akarja adni a tulaj. Ezt még májusban közölte velem. Azt hittem ott maradok nagyanyám sírján ahol épp akkor üldögéltem. Mert itt akartunk maradni, győzködtem a tulajt, hogy váltsunk határozatlanra, ha letelik az egy év. Letelt és határozatlanok vagyunk. De a lakás eladó. Volt is egy család még májusban megnézni. Finnyogtak , hogy ennyi kér érte és m ég fel is kell újítani. Nem vették meg. 3 hete szól a tulaj, hogy lenne aki megvenné úgy, hogy velünk, bérlőkkel és neki fizetünk. Na ja! Meg neki is ki kellene perkálni 3 havi lakbért! Ami szentesi viszonylatban rohadtul sok. Annyim nincs is! Aztán nem jelentkezett az illető. Ma néztem az oldalt, engedett belőle majd fél millát. Úgy állapodtunk meg, hogy ha megköttetik az adásvételi, akkor 60 napos felmondás van az albiban. Meg ahogy Móricka elképzeli!!! Ha már leteszi azt a mondjuk 14 misit a vevő,akkor nem lesz olyan marha, hogy még 2 hónapig kerülgessen bennünket. Akkor rövid úton távoznunk kell. 

De addig is az idő nekünk dolgozik, ha nyár végéig maradunk, akkor már tudunk újrakezdeni. Legfeljebb én bevonulok a szállóra. Átmenetileg! Első, hogy a fiataloknak legyen lakás. Lehetőleg internettel, mert Dani Informatikás lett az Orvosírnokból, és kell neki ügyelnie. Ha a rendszerben van valami izé, akkor meg kell oldania éjszaka is. Most éppen 2 hétig ügyeletes.Pedig másodikán kezdte ezt a melót. Hagyszokja!

Szóval a sokadik kiakadásomon már túl vagyok, ezt a lakást elengedtem és várom, hogy végre elmehessek innen és megnyugodjak. De még ehhez kell pár rongy. Meg némi idő. De úgysem úgy lesz semmi, ahogy az én agyam járkál. Úgyhogy inkább leállítottam az agyamat és megpróbálok ÉLNI!

Mostanában rendeltem a netről kontaktlencséket. Az egyik típus sima dioptriás, magyarul távolra nagyon jó, de közelre, mint most is pötyögéshez, olvasőszemüge kell. Ami fárasztó. Rendeltem multifokálisat is , amivel közelre is látok, de valami hamis fos, mert 3 nap után már nagyon irritálta a szememet. Ki is dobtam. Meg az árát is az ablakon. Igaz, nem volt őrült drága. Már megrendeltem az Optikából az eredeti multifokálist. 

Pestiek! Hogyan van most a 3 as Metró? Meg a 4 es 6 os villamos? Még mindig csak pótlóbuszok vannak vagy legalább a metró közlekedik valamikor valameddig?

Itt vagyok már!  Meg akartam várni, míg elfoglalhatom az Őrhelyemet az éjszakás forgószékben! Csak a múlt héten meló volt melóval, este meg már agyam sem volt, hogy lekopogjak valami épkézláb gondolatot. Az elmúlt 2 napban meg volt némi ünnep, torta, pizza, halászlé fagyi stb.  Barna riadó máris volt, amint betettem a lábamat a kórterembe. Mondhatnám, hogy örömében összesz..ta magát, de tényleg olybá tűnik a dolog, hogy nekem külön csinálják. Még egy kicsit fura nekem itt írni de majd belejövök.  Hát P, kérem tisztelettel még megvan. Hogy mi tart bennünket még egymás mellett azt már szerintem egyikünk sem tudja, de már tizenkilencedik éve tart a dolog. 

Hastánc: Az is megvan még! Próbálkoztam saját koreográfiákkal de a lakáshelyzet megváltozásától való para megakasztott.  Ugyanis ugye a saját kecómból albérlet lett, és 2 év után a tulaj úgy döntött, neki rengeteg lóvé kell és el akarja adni. Állítólag jelentkezett valaki aki úgy venné meg, hogy benne maradhatunk és neki fizetnénk tovább a bérleti díjat. Ami szépen hangzik, DE! Neki is kauciót kellene fizetni!!! Nekem meg nincs annyim, hogy kb 200 rongyot kifizessek. Amúgy meg a fiataloknak ha bejön az új melójuk akkor a próbaidő után lekoccolnak a mamahotelből. Akkor én sem maradok ott. Annyiért meg végképp nem amit most kér a tulaj.

Csak az érdeklődő nem jelentkezett. Valahol örülök neki, mert lehet tovább spórolni. De azt viszont eldöntöttem, hogy nem fognak még egyszer kényszerhelyzetbe hozni, mint anno.Van nővérszálló, ott potom pézé ellehetek nyugdíjig. Addig meg majdcsak alakul a helyzet.

Az ember értékmérője a pénz - És a vagyon. Ha ez nincs, az emberi érték egy naaaagy rakás nullla!!!

Volt, mikor jól ment az életem anyagilag. Mindenki szeretett. A gyerekeim, a szüleim, a munkatársaim, a pasim. Aztán jött a válság. Szép lassan tönkrementem. Először a fizetésem 33% a. Aztán 50% a. Ekkor költözött el a nagyfiam. Apám ordított velem évekig. A csicskája voltam, mert segített havi 10 ronggyal. Egyszer nagyon összevesztünk. Nem kellett a pénze többé. Jött a családba a kisebbik fiam barátnője. Jól elvoltunk évekig. Míg el nem veszettem a lakásomat is. Maradtunk ugyanott bérlők. De az emberek elfordultak tőlem. A gyerekeim, a munkatársam , a pasim, az Anyám. Apám nem tudja, ezért Ő nem.

A helyzet fokozódik azzal, hogy rövidesen el kell költöznünk, mert a tulaj eladja a lakást. Na azóta aztán semmi becsületem. Nem beszélget velem senki. A pasim úgy néz rám, mint az éticsigára. A gyerekeim nem törődnek velem. A munkatársaim lenéznek és kiközösítenek. Szét fogunk költözni a gyerekekkel. Ők albérletbe. Én nem tudom, hová. Talán a nővérszállóra. Anyám lakása kicsi kettőnknek. (másfél szoba) De nem kér belőlem.

Mert nincs lakásom. A fizetésem hosszú évek után visszakaptam.

Oké! Méltósággal viselem a kiközösítést, a nem törődést a rajtam való átnézést, az elfordulást. És elraktározom.

De! Lesz majd nekem újra lakásom!!! Akkor majd ezek az emberek újra felém fordulnak????? Akkor újra érek valamit?

Nem tudom. Egyet tudok. Akkor ha majd ez aktuális lesz, ÉN nem fogok kérni ezekből az emberekből!!!!

Ebben biztos vagyok!!!