Mindennapjaim

Mindennapjaim

Lábadozó lélek

2020. február 06. - Bubcika

Jól elmaradtam innen! 

Valamelyik este elkezdtem itt írni, de aztán eset volt és kiléptem. Aztán vissza és folytattam. De az Istennek nem  tudtam beélesíteni. Hagytam is a francba.

Szóval lábadozik a lelkem. Belebetegedtem a költözésbe és a családomtól való elszakadásba. szó szerint!

Hónapokon keresztül csak sírtam és vádoltam magam. Hisztiztem is, hogy haza akarok menni!!! Mert az én otthonom ott van és az a lakás az enyém!!!

Aztán előjött a józan énem és azt mondta: Era! Hüjjjje vagy!!!  Hova haza??? A Te otthonod itt van, ahol most élsz. Te csináltál belőle otthont .Hagyd abba a nyarvíkolást! 

Ahogy telik az idő a nyavalygást átveszi a megszokás, a belenyugvás. Nem mondom, hogy néha nem törik el a mécses, vagy nem hiányoznak a gyerekek. De nem lóghatok a nyakukon, mert megvan a saját életük. Ami nagyon is szép!!!  Gyönyörűen berendezték a lakásukat. Dolgoznak, keresnek szépen rendben tartják a kecójukat meg egymást. 

Havonta egyszer nálam esznek. Hogy miért csak akkor? Mert havonta egyszer van szabad hétvégém.

Ez nem jelenti azt, hogy csak akkor találkozunk. Hol ők, hol én ugrok fel. 

Alighogy elköltöztem, nem volt elég a költözéses nyavalygás, beütött Fater betegsége. Több is egyszerre. Kb 3 hónapra az is hazavágott. Szóval van mit feldolgoznom.

Ráadásul szeptember  óta tánc sincs!!! Ami mindig segített feldolgozni az életem nehézségeit. Egyelőre nem is lesz. Válik a Főasszony. És amíg az el nem válik, addig tuti nem lesz tánc. Beletelhet akár egy évbe is. Szívatják egymást agyba főbe. Nagy a vagyon. 

Szívesen elmennék workshopokra, de mind Pesten van és ma írják ki, hogy szombaton WS. Nekem meg beosztásom van.

Itthon egyedül nincs kedvem táncolni. Kérdezhetné valaki, miért nem keresek más tanárt? Mert nincs. 

Vagy hogy miért nem táncolunk nélküle? Mert egyesület vagyunk. Ő az elnöke a mentora.

Viszont szilveszterkor akkora bulit csináltam szólóban mint egy ház! Vastaps!! Amit a csoport soha nem kap. 

Nyugdíjasoknak csináltam, megfelelő korra szabott koreográfiákat.

Meg azért remélem, meg a többiek is, hogy egyszer csak beindul a tánc.

Szóval  ez van körülöttem.

Van azé jó is!!! Vettem magamnak Karácsonyra egy tabletet. Nem gagyit. Ebben a hónapban meg vettem egy új telefont. Nem gagyit!

Új szokásokat vettem fel. Tévét (is) nézek, délelőtt rádiót hallgatok. Ebéd után habos kávét iszom. És minden hónapban félreteszek x összeget, Amit  eddig soha nem tudtam. Na igen, mert itt sem tudom, meddig lehetek. Anno azt mondta Kata, minimum 2 év. Míg a gyerek nem végez a suliban. Jövőre érettségizik. Addig van időm. Gondolom én!!!

A talpraállás időszaka van! Isten adjon erőt nekem hozzá!!!!  Ámen!

A bejegyzés trackback címe:

https://bubci.blog.hu/api/trackback/id/tr4915462392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása